|
06.02.14. 21:23 | bebaszov a(z) teheneket akarja szájbarúgni mert letört a tőgyük | Többi | |
|
HENTESKEDÉSEKNakérlekalássan, itt mindenféle írói vénák fognak elszabadulni, ha Lajos is úgy akarja. Tanúja lehetsz itt olyan dolgoknak, amik a klánnal vagy klántagokkal estek meg - különös tekintettel egy-egy hent összefoglalójára -, illetve itt értesítjük a népeket arról is, ha Lajos valahol megtörténik.
| | 2002. április 29.: |
ma
zsírmalac alsótagozatba ment és olvasni tanult.
a bögyös tanítónéni nem cicizett,
gyakorlásképpen egyből malacunk elé vágta az index mai vezető hírét: "Júliustól
vége a 150 forintos kedvezménynek és a Mindenkinek csomagnak. Az internetezők
lázonganak, az internetszolgáltatók véleménye megoszlik a Matáv hétfőn bejelentett
lépését illetően." klánkabalánk ugyan falusi
császárként tetszeleg a tanyasi adsl-el, de empatikus,
szolidáris alkat, ezért lelke forrongásba kezdett
és remegve aggódott modemes hentes- és harcostársai
iránt. a tanítás után hazafelé baktatva felrúgott
két mafla telefonszerelőt, akik a jövőbelátás képességét
mellőzve éppen egy póznáról leszakadt távközlési vezetéket próbáltak a helyére
passzolni, nem is sejtvén azt a józan paraszti
ésszel zökkenőmentesen kikövetkeztethető dolgot, hogy azt a vezetéket alig 2
hónap múlva már csak a verebek fogják használni, hogy onnan, a magasból figyeljék
az alant elhaladó becsületes kisembert, aki a szívéhez
nőtt modemmel a hóna alatt épp a MÉH-be tart. zsírmalac
a jól végzett hent után tovább ballagott a meleg,
biztonságot nyújtó hon felé, amikor arra lett figyelmes, hogy a szembejövő Lajosbácsi
mögött egy jól öltözött, jól
táplált, anyagi gondokkal láthatólag távolról
sem küzdő kulák sündörög. a következő pillanatban
a gyanús alak olyan hirtelen nyúlt be Lajosbácsi
malaclopójának belső zsebébe, hogy a ruhadarab gazdája az egészből maximum egy
villanást érzékelhetett, de tán még azt sem, mert zsírmalacnak
kellett teljes terjedelmével rászukaharázni a feltűnésmentesen
tovaosonó kulák szándékára. mikor Lajosbácsi
feleszmélt és sikeresen visszaszerezte pénztárcáját a zsírmalac
alatt hypoxiázó himpellértől, hentesünk
önzetlenül lekapta a lábáról az illatáról messze földön is méltán híres gumicsizmát
és kifordítva a garázda orrlyukaiba tömte, hogy ezáltal szóra fakassza: vajh
ki ő és hogy keveredett ilyen - szabad szemmel is jól láthatóan - ferde gerinccel
kicsiny falunk egyeneshátú emberei, sertései és egyéb hasznos dolgai közé?
a válasz meglepő volt és nemkevésbé mulatságos: a delikvens sípoló
tüdővel adta elő, hogy ő az egyik hírhedt távközlési cég igazgatóságának
jeles tagja és éppen üzleti úton van: a
polgárok zsebeiből igyekszik észrevétlenül kiemelni
azt a pénzösszeget, amiről ő úgy véli, hogy nem
oda való. Lajosbácsi jelentőségteljesen rápillantott
zsírmalacra, majd kedélyes, széles
ZSÍR-gesztussal a kulákra mutatott, miközben
igét hirdetett: " gyerekek!
ez a szar, ez most itt van, úgyhogy töki! ez az egész...izé! ".
zsírmalac értette a tréfát. lepattant a gazemberről,
dekázott vele vagy féltucatot, majd a már ismerős, jól begyakorolt mozdulattal
tizenegyest rúgott a közelben parkoló tuning-BMP hordterébe. ez csak egyet jelenthetett:
darálás készül a tanyán! Lajosbácsi
rögvest kihuzatta a járgányt, miközben vadul a
gazdasági indulónk refrénjét sipítozta: " nemérimegnekeeeeeeeeem...pénzé'gatyátvenniiiiiiiii!!!!
"
a tanyán már készenlétbe helyezve vártak minket a darálóbizottság
ügyeletes tagjai, név szerint Messor és DOGMAN.
furcsa, ámde őszinte mosoly jelent meg arcukon, mikor kiderült, ki is az öt
órai darálás mai kedvezményezettje. mivel azzal
mindenki tisztában volt, hogy nem akárkit szeretnénk a darálóra trónoltatni,
rávezető gyakorlatokkal kívántuk meglepni a véráldozatot. minden darálás előtt
- hogy mérgező anyagok ne kerüljenek a hasznos anyagba - ajánlott a préda
belsejének kitisztítása, ma ennek megadtuk a módját. DOGMAN
lenyeletett a kulákkal egy 184 méter hosszú házi
telefonzsinórt, amit Messor
alul kihúzott belőle, majd mindketten vidám kláninduló-dalolászásba
kezdtek, miközben erőteljesen hol egyikük, hol másikuk húzta meg a zsinór végét.
a hatásos tisztítókúra végeztével Lajosbácsi vette
át a terepet: egy hangos "mehhöhehö!"
kacajjal isdn-be tömte a bitangunkat és azon küldte
le a pincébe a darálóhoz. az anyagnak egy pillanat alatt meg kellett volna érkeznie,
hisz a vesztőhely alig 10 méterre volt Lajosbácsitól,
ám a vonal adattovábbító sebességének köszönhetően hat órát kellett a vérre
áhítozó DOGMAN-nek és Messornak
csorgó nyállal és csontozóbárdot markoló, remegő kezekkel az árura várnia. egy
ilyen isdn-vonalon való lassú áthaladás már önmagában egy purgatórium,
darálóbizottságunknak azonban semmi nem csökkenthette harci kedvét: DOGMAN
félkézzel megpörgette a kulákot, majd nyolcszor,
arccal előre a sóval és borssal színültig tömött teknőbe verte (hogy legyen
egy kis bukéja), végül átzsákolta
Messor ölébe, aki egy hangos ZSÍR! felkiáltással
a kivégzés bevégzésére készülve rácuppantotta áldozatunkat
a darálóra.
a darálás végén újból meglepetés ért minket. ilyenkor az a szokás, hogy a darálónkba
épített szűrő a nagy, haszontalan darabokat, igénytelen
csimbókokat, ártalmas koncokat fennakasztja és lent csak a hasznos
dolgok jönnek ki és pottyannak az előre odakészített lavórba. ebben az
esetben azonban a prédánknak az üzleti körútján begyűjtött hatalmas pénzkötegein
kívül gyakorlatilag semmit sem találtunk a lavórunk
alján. |
|
|
|
|
|
|
|
© TANYALAP v2.0 2006 by DOGMAN & ZSIR klán © 2002
|
|
|
|
|