húha!
akkora HENT türemkedett ki az éjszakában, hogy
a Pleiadokról rögvest ufókülönítmény indult piciny
Földünk irányába, mivel a galaxis egyensúlyának felbomlásával fenyegető harci
szellemet észleltek kiterjedni az űr végtelen sötétjébe. külön bukét adott ennek
a kiterjedésnek, hogy Lajosbácsi véletlenül ráhagymázott
a székrekedésére és a gégéjéből előtörő hanghullámok olybá tűntek, mintha
egy hirtelen feléledt rinocérosz vajúdott volna
a krumpliültetvényeink tövében.
zsírmalac ezért ízlésesen, fejjel lefelé
kiagatta a szárítókötélre szellemi pásztorunkat, hogy kedvenc malacpizsamája
és spenótzöld térdzoknia társaságában jólérezve magát nehogy akaratlanul is
befelé hányjon.
az
első emlékezetes pályán Sak Halin békés élettelenségét dúlta fel a tesztoszteronok
féktelen játéka. Stormbird rögvest UAZ-ba nyekkent,
hogy aztán körbetöfögve a fél szigetet, azon M-60-as ellenállásába ütközzön,
melyet a ZSÍR-klán kályhacsöves különítménye már
fantomképek kiragasztásával is keresett. Stormbird
önfeláldozó felderítőakciójának Blondy élvezhette
a gyümölcsét, midőn csendes beletörődést szimulálva tüdőzte le Lajosbácsi
fél liternyi tömény leheletét, melyet bebaszov
egy RPG-ből továbbított a HUN vajda M-60-asának
lövegtornya felé. miközben bebaszov a sikeres csuklatást
ünnepelte az immáron üres RPG-ből kortyolgatott, erőspistában
feloldott tablettás pálinkával, Pepike gondolt
egy csavarosat és az ünnepek közeledtével meglepte magát a lepedőnkkel. csábításának
a cefrében áztatott malachús csempészésére félretett
BRDM-ünk sem tudott ellenállni, így Pepike tanyasi
NATO-Mikulást játszva roboghatott végig a pályán sarlós-kalapácsos vászondarabkánkkal.
Blondyn viszont a kondícionálás
jelenségének kezdő tüneteit véltük felfedezni, ugyanis minden bizonnyal
Lajosbácsi illóanyagainak
függőjévé vált: újra teknőbe fonta magát és immáron egy M1-essel vállalkozott
arra, hogy bebaszov - Csaba
T-90-esének lelkes támogatásával - ismét egy RPG-ből heveny pacalszag-
és házipáleszemanácó-koncentrátummal kezdje ki fizikumának egységes mivoltát.
bebaszov ezen mazochista rajongás láttán annyira
felbuzdult, hogy talpra kapta magát és a biztonságot nyújtó susnyásból az ellenség
zászlója felé hirtelenkedett- közben köret gyanánt lekente
ZSÍRral Pepike [NATOMIKULÁS] bal lapockáját
-, majd azzal a boldog tudattal verte az arcát homokba Chucky
ellenállhatatlan ólomköpete által, hogy Csaba még
bent riszál azzal a T-90-essel a NATO-lepedőt körbeölelő városban és HEAT-tal
kenegeti a vállakozó kedvű kapitalistákat.
a respawn megtapasztalása után ezért bebaszov és
Stormbird egy T-72-essel turbódízelezett Csaba
segítségére, hogy ezzel is megkönnyítse Blondy dolgát,
aki az őrizetlenül hagyott lepedőnket a hátára lízingelve
térülve fordult egyet. ugyan közben T-72-esünk vitézül nyomta a HEAT-dörgedelmeket
a renitensek tanyája felé, ám ez csak arra volt jó, hogy Stormbird
a lövedékek mellett magát is kilője a szerverről és bebaszov
az AI sofőrrel karöltve bólintsa le a pázsitot az időközben satchellel ízlésesen
körbeültetett tankból kiborulva.
rövidesen
körünkbe érkezett ügyeletes parafenoménünk Joxy [HUN]
személyében, akinek kvalitásai lehetővé tették, hogy a TCZ-pályán rendszeresen
másfél tár bizonnal a testében és tíz másodperces eszmélési idővel legyen csak
hajlandó respawnra térni. ez arra ösztönözte bebaszovot
és Stormbirdöt, hogy átértékeljék a világról alkotott
addigi elképzeléseiket és ráeszméljenek, hogy az illemtankönyv szerint
halottnak minősíthető emberfia is tokán tudja őket
rombolni kedvenc g36-osával. a feszültséget FCs
[HET] oldotta, aki sunyítani igyekezett: egy zászlónkhoz közeli házban
borszeszt szimatolva odalappangott a spájzhoz,
aminek ajtajában összetalálkozott a zugiszoldánkat
őrző bebaszov AK-74-esének dorgálásával és eljárta
a köztudottan halálos szövődményekkel kecsegtető küszöbcsárdást.
ám ezzel nem sikerült megakadályoznunk, hogy FCs valahol
máshol szeszhez jutva intoxikálódjon és olyan hatásosan
dülöngéljen többször is végig a pályán, hogy még gránátvetővel is kifinomult
művészet volt aláZSÍRozni és három kommunista lepedővel
gazdagabban tért haza szeretteihez. Stormbird és
bebaszov a lelki egyensúlyuk helyreállítása érdekében ezt két viszontlepedőzéssel
kontrázta, majd a következő coop-pályán az elvtársi szolidaritás jegyében vetették
magukat a helikopterrel minden bizonnyal szántani kívánó
Joxy megboruló rotoroskombájnja alá.
Lajosbácsi
közben a nagy elázás után meg- és kiszáradt a teregetőkötelünkön. a kíváncsi
ufók pont akkor érkeztek a tanyánk fölé, mikor zsírmalac
őrpóznaként igyekezett a nagy hidegben meggémberedett
Lajosbácsit leverni borospincénk bejárata mellé. tettek pár észrevétlen,
vizsgálódó kört a furcsa strázsa fölött, majd megnyugodva távoztak az atmoszférából
és útinaplójukba a következőt írták: Föld - aggodalomra semmi ok, az evolúció
még csak most kezdődik.
2002.
december 7.: ma
Lajosbácsi tojásmelegítőt
vett. tekintettel a zimankóra, a közeledő jégre-fagyra, ezt már igencsak
ideje volt megtennie, mivel a szinte ráasszimilálódott
vízvetetékszerelő-gatyát meddő próbálkozás lett volna lehúzni róla és melegebbre
cserélni. miután Lajosbácsi bejáratta és méretre
ülte tojásmelegítőjét, leröccent a pajtába, ahol egy szakadatlan
böffentéssel eltüntette az ott porosodó számítógépekről a retket.
több se kellett a helységben terpeszkedő teheneknek, lovaknak,
féldisznóknak, rögvest ilyet kiáltottak: HENT!
a HENTet
egy pángalaktikus méretű capture the island pálya
jelentette, ahol azon ritka alkalmak egyike forgott fent, hogy HUN-ZSÍR
szimbiózis jött létre. Blondy
[HUN], Ghost [HUN] és bebaszov [ZSIR] egy
szervként lépett fel az AI telhetetlen szándékai ellen, ami mellett sajnos néha
Lajosbácsi is letette a voksát egy-egy hatásosabb
permetezéssel.
(aki nem lenne képben a capture the island-ot illetően,
az keresse fel a scene-lap ide vonatkozó
fórumát)
kezdő
megmozdulásként Ghost és bebaszov
a környező városok kocsmáinak eszkalálásával és
a haszon illendő behajtásával töltötték ráérő idejük jelentős részét. néhány
duhaj helyi törzsvendég ugyan úgy gondolta, ő most
nekiáll ellenállni, de elhatározásukat lerombolta bebaszov
több gránátja és Ghost szellemes
illemtanórája. mindeközben Blondy stílusosan vajdálkodott
a háttérben, létrehozva egy kisebbfajta militáris
várost a bőgő tehenekhez szokott bugaci puszta
kellős közepén.
a kezdeti, tapogatózó hódítási manőverek leteltével a kommunista feelinget képviselő
AI gondolt egyet és a Saint Pierre-Chapoi tengelyen frontvonalat nyitva
szanálni kezdte a kiskocsmáinkat, ahol aztán jó orosz szokáshoz méltóan
még a tankokat is pálinkával bírták haladásra. mivel csapatunk nem tudta tolerálni
az efféle maffia-megmozdulásokat, vidám M1-szakaszok indultak az említett városok
szeszegyensúlyának normalizálása érdekében.
miután bebaszov és Ghost
többször is eredményesen hasracsúszta magát az egyre pöffeszkedőbb kommunista
sereg ólmos propagandája által, megelégelés tört
ki sorainkban. ekkor már T-72-esek és T-80-asok is elégedetlenkedtek dögivel
az auránkban, Blondy pedig tucatnyi Apache helikoptert
feláldozva ráeszmélt, hogy Shilka is van a világon, ezért az ellenséges bázis
behálózását a Ghost-bebaszov duó képviselte páncélöklös
alakulatra bízta. Lajosbácsi hatásos permetezőgépei
miatt ugyan mindkettejüknek többször is sikerült respawnra térnie, de
a ZSÍRos kitartás és a HUNos
vasfegyelem meghozta gyümölcsét: egy - az ellenséges bázis tövében gondosan
kiválasztott - kakasülőről bebaszov
és Ghost két LAW-aranylövéssel
MÉH-be térítette a kommunista construction vehicle-t.
ezután már nem volt más dolgunk, mint feltárni a hasonló alkalmakra magunknál
tartogatott piknikkosarat és gusztusosan felzabálni
a benne kotló tocsmányos sztrapacskát, miközben
szalonnás vigyorral a pofánkon évezhettük Blondy
kiselőadását, aki még Lajosbácsinál is virtuózabb
permetezést bemutatva földbe kanyarította a tróger
pálesztolvaj banda szeszfőzde-komplexumát.
a pajtában
az állatkák ugyan már a HENT első negyedében hunyni
tértek és lemaradtak a katarzisról, de erről nem
ők tehettek. Lajosbácsi ugyanis annyira élvezte
a tojásmelegítő nyújtotta előnyös
érzéseket, hogy balalajkát vett a kezébe
és végtelen ciklusba kerülve folyamatosan az "Áll
egy ülő nyírfa a réten" refrénű nótát gurgulázta.
hangja oly megnyugtató volt, hogy a tanyánktól hét mérföldre bölcselkedő hóbagoly
is delíriumba esve pördült le kedvenc nyírfájának
legfelső ágáról és a porban pofáresve olyan gondolatok álltak a fejébe, hogy
hirtelen megváltotta a világot. de erről szerencsére csak ő tudott, így
a világ megúszott egy újabb keresztrefeszítést, Lajosbácsi
pedig a balalajkát pengetve továbbra is énekelhette
kedvenc nótáit, hisz pokoli lehelete nem fért volna
bele a bölcs bagoly megváltási terveibe.
ámen